Nevada Barr: Ördögkatlan

A könyvet a záróvizsgám előtt olvastam, és bizony sokszor kihúzott a sz.rból, hogy így fogalmazzak:)
Amikor már sírhatnékom támadt a tanulástól csak félredobtam a jegyzeteimet és engedélyeztem magamnak egy fejezet Ördögkatlant. (Amiből néha 2-3 lett, de ezt most hagyjuk:))
A könyvnél először a borítója fogott meg. Nagyon tetszik, de csak olvasás után érettem meg, hogy mit is akar ábrázolni. Nevada Barrtól már olvastam a szintén Cor Leonis gondozásában megjelent 13 1/2-t, így nem volt ismeretlen számomra. Ez a könyve azonban más, mint az 13 1/2.

Fülszöveg:


"Anna Pigeon meztelenül, betört fejjel, kificamodott vállal ébred egy víznyelő üreg mélyén a Glen Canyon sivatagos fennsíkján. Kiszáradt nyelve feldagadt a szomjúságtól. Fogalma sincs, hogyan került oda, nem emlékszik, mikor veszítette el a ruháját és az eszméletét. Kétségbeesetten próbálja felidézni, mi történhetett vele, és közben igyekszik felderíteni szűk börtönét…

Esetlenül feltápászkodott, és a nadragulya egyik oldalát jelölte ki árnyékszéknek. Régen a kínai parasztok a pöcegödör tartalmával trágyázták földjeiket. Ezek a csenevész növények nem sok tápanyagot nyerhetnek a homokból. Abban a reményben, hogy a nadragulya meghálálja adományát, ásott egy huszonöt-harminc centiméter mély gödröt.
Miután végzett, macskamódra nekiállt homokot kaparni a gödörbe. Ásás közben az ujjai beleakadtak valamibe. Azonnal feltámadt benne a remény: talán kender, amiből kötelet fonhat! Vagy régi halászháló, amit kötéllétraként használhat? Nem mintha ezek segíthetnének rajta, mivel semmilyen módon nem tudja rögzíteni az egyik végüket a kinti világban.
Esetleg egy kötéldarab, amivel megfojthatja a szörnyeteget?
A gondolat felvidította. Begörbítette ujjait, megmarkolta a hosszú szálakat, és kihúzta őket a homokból.
Barna és vékony. Mint az emberi haj. Anna rémülten lerázta a kezéről, pánikba esve hátraugrott, és a földre zuhant. Villámként cikázott keresztül a fájdalom a két karján és a fején. Szinte hálás volt érte, mert a fájdalom elhomályosította az agyát, és nem maradt ereje gondolkodni.
Amit megfogott, nem csak hasonlított az emberi hajra, hanem emberi haj volt.
- Segítség! - üvöltötte Anna. - Segítség!"


Értékelésem:

Szóval más, minta 13 1/2, hisz nem olyan borongós a hangulata. Bár vidám könyvnek nem mondanám, de nem olyan feszült, itt nem éreztem hogy szinte vágni lehet a feszültséget.
A helyszín nagyon passzolt az én olvasásomhoz, a legnagyobb téli hidegben olvasni a tikkasztó forró sivatagról... hát ez valami felemelő érzés volt:) Máris nem fáztam, elég volt csak belemerülni a könyvbe.
A történet nem volt rossz, habár már idejekorán kitaláltam, hogy ki a gonosz. Túl feltűnően próbálta rásózni a gyilkos szerepét az írónő valakire, ami gyanús lett, és olyan kézenfekvő lett ezek után, hogy ki is az valójában. De ez nem baj:)
Jennyt végig nagyon bírtam, bár talán ezt a leszbi vonalat ennyire nem kellett volna hangsúlyozni (nem volt ekkora jelentősége a történet szempontjából szerintem), de ez nem hibája. Ennek ellenére Anna viszont nem nyert meg magának 100%-ban. Nem tudtam vele azonosulni, nem értettem ezt a nagy elzárkózását, történt ami történt akkor se értettem vele egyet abban, hogy annyira összetörten, életuntan viselkedik. (Még a rablás előtti Annára gondolok.) A vele történt események után kellett volna összetörnie, ennek ellenére inkább akkor erősödött meg és tért vissza az "élők" közé. Valójában nem a változással volt bajom, egyszerűen nem éreztem magaménak az ő szerepét.
Ezeket leszámítva amúgy nem egyszerű a könyv. Van egy ilyen burkolt borongós hangulata, ami annyira nem is nyilvánvaló, csak érezni hogy hátul valami "szorít". Nem az a tipikus belevetem magam egy kis délutáni olvasgatásba könyv:)
Valami viszont megfogott benne, ami nem engedte, hogy ne folytassam. Nem vagyok túl nagy krimikedvelő de ez kimondottan tetszett.
Én kíváncsi leszek a sorozat további köteteire.
A könyvet és a türelmet köszönöm a Cor Leonis kiadónak!:)

Értékelésem: 4/5

Oldalszám: 477
Kiadó: Cor Leonis Kiadó
Kedvenc jelenet: a kicsi borz megérkezése Annához, valamint Anna és Jenny közös beszélgetései
Kedvenc karakter: Jenny
Legrosszabb jelenet: -
Nem szimpatikus karakter: szomszédok




0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

"Magical Template" designed by Blogger Buster