Patricia Briggs: A vér kötelez

A sorozatra igazán csak ez, tehát a második kötet megjelenése után figyeltem fel, bár az első könyv a megjelenéstől kezdve kívánságlistás volt számomra. Egyáltalán nem bántam meg, hogy jobban utánanéztem a könyveknek és el is olvastam őket. Úgy érzem egy következő kedvenc sorozattal gazdagodtam én, és a könyves gyűjteményem is.

A történet:

"Mercynek mindenfelé vannak barátai, még a legsötétebb helyeken is. És most az egyiküknek tartozik egy szívességgel. Beleegyezik, hogy testőrként a jóbarátjával, Stefannal tartson, amikor a vámpírnak egy üzenetet kell átadnia egy fajtatársának. De ez az új vérszívó távolról sem mindennapi, ahogy a benne élő démon sem az. A démonlovas vámpír olyan mészárlást rendez a városban, amilyet Tri-City települései még nem láttak, és ez a titkos vámpírközösséget is leleplezéssel fenyegeti, így a helyi vámpírkirálynő Mercyhez fordul segítségért. Egy prérifarkas nem lehet ellenfél egy démon számára, de Mercynek több titkos fegyver is lapul a tarsolyában."

Véleményem:

Ha az előző könyvre azt mondtam hogy izgalmas, akkor ez a rész többszörösen is izgalmas.
Kezdjük azzal, hogy ámulok-bámulok a démonlovas vámpír szerepe előtt. Nem gondoltam volna, hogy ennyi elolvasott fantasy könyv után (főleg úgy, hogy manapság virágzik ez a műfaj), nekem még bárki meglepetést tud okozni. És lám jött Briggs és a sorozata és leesett az állam...
Ez a karakter annyira tetszik, hogy őszintén remélem, hogy a későbbiekben olvashatok még démonlovas vámpírokról, de a másik oldalról, tehát a jók szerepében.
Mercy hozta a tőle elvárt és megszokott formát. Tökös, belevaló prérifarkas, akinek ismét bele kell ásnia magát a vérfarkasok életébe - természetesen ismét a saját biztonságuk miatt. Kellően humoros, hogy a nagy, rettenthetetlen vérfarkasokat (no meg vámpírokat) ismét egy piciny prérifarkas lány menti meg - no de emiatt olyan izgalmas ez a könyv.
Bár tetszett, hogy a vámpírok háttérben állnak ebben a sorozatban, most mégis jó volt egy kicsit jobban megismerni őket. 
Nekem kifejezetten tetszik a vámpírok és a vérfarkasok ebben a könyvben bemutatott hierarchiája és világa. Nagyon pontos, kifejezetten élvezhető és érdekes a bemutatás. Ez fontos, hiszen manapság egyre kevesebb az ehhez hasonló fantasy könyv, ami tud még valami újat, érdekesebbet nyújtani. 
A könyv olvastatja magát, bele tudja élni magát az ember, együtt lehet izgulni Mercy-vel a barátaiért és átélni  vele együtt a kalandokat.
Egyik kedvenc mellékszereplőm Mrs Hanna, az igazán aranyos, olyan kis kedvesen habókos öreglány.
Egy erős kezdő kötet után (Megszólít a hold), igazán színvonalas folytatást olvashattam. Bízom benne, hogy a folytatásokat is minél hamarabb a kezemben tarthatom.

Értékelés: 5/5

Patricia Briggs: Megszólít a hold

A könyvet már régóta nézegettem, de igazán csak akkor szántam rá magam, hogy beszerezzem, amikor megjelent a második kötete. 
Valahogy úgy állok/álltam eddig a vérfarkasos könyvekhez, hogy jó jó, de nem az igazi. Számomra mindig is eltörpültek a vérfarkasok a vámpírok mellett. Ha tapasztaltam, hogy egy vámpíros sorozat későbbi köteteiben vérfarkas is várható, valahogy elment a kedvem a folytatástól. Ezzel szemben, ha mégis belekezdtem az ilyen könyvekbe, hamar megtetszett és szívesen folytattam. De a következő ilyen esetben ugyanúgy egy kis viszolygással vágtam bele a könyvbe. 
Most egy kicsit máshogy alakult. Az első pillanattól kezdve nagyon tetszett a vérfarkasok élete, hierarchiája és a Mercy által betöltött szerep. 

A történet: 

Mercedes Thompson autószerelő Tri-Citiesben, műhelyében lepukkant verdák helyrepofozásával keresi kenyerét, és kedvtelésből Volkswagen Bogarakat ment meg az enyészettől. Időnként kisétál a sivatagba, ruháit egy bokor alá rejti, és átváltozik prérifarkassá, hogy nyulakat meg pockokat kergessen. Mercy ugyanis „járó” – az Észak-Amerikai kontinens ősi természetfeletti népeinek leszármazottja, akit vérfarkasok neveltek fel. Amikor Mercy egy fiatal vérfarkas tetemébe botlik házának ajtaja előtt, valamint a szomszédjában lakó alfahímet is kis híján megölik, lányát pedig elrabolják, nevelőapjához, valamint fiatalkori szerelméhez fordul segítségért.
Vérfarkasok, vámpírok, boszorkányok és egyéb mágikus lények között vezet Mercy útja ebben a fantasztikus regényben, amely nem mentes sem haláltól, sem szerelemtől.

Véleményem:

Nekem nagyon tetszett ez a könyv. Igazán érdekes és eseménydús. Mercy karaktere nagyon szimpatikus számomra. Már eleve nem mindennapi dolog, hogy egy autószerelő nő a főszereplő, az, hogy alakváltó (a True Blood óta bírom az alakváltókat) csak még érdekesebbé tette számomra. Az események könnyűek voltak, érthetőek, lehetett velük sodródni. A vérfarkasok hierarchiája tényleg érdekes, pedig azt gondoltam, hogy unni fogom, lévén hogy nagyon hosszan és részletesen ír róla a könyv során az írónő.  Jó volt, ilyen mélyrehatóan megismerni a vérfarkasok természetét, társadalmát.
Egy kicsit más, kevésbé megszokott a vámpírokat a háttérből figyelni. Megszoktam már, hogy az általam olvasott könyvek nagy százalékában ők játsszák a főszerepet. Itt azonban más a helyzet, ami egyáltalán nem baj.
Mercy igazán bátor és belevaló csaj, két kedvenc női főszereplőtípusom egyikének megtestesítője az ilyen karakter, tehát minden tekintetben kedvencemmé vált. Jókat mosolyogtam azokon a jeleneteken, amikor Adamot idegesíti (vagy inkább Adam őt?:)).
Viszonylag gyorsan lehet haladni a könyvvel, sok-sok érdekfeszítő és humoros jelenet található benne. A karakterek elég kidolgozottak, nem sablonosak. Nem fordulnak ki önmagukból (értem ez alatt azt, hogy aki "gonosznak" van beállítva, abból hirtelen nem lesz "jó"). Az ilyen fordulatokat nem díjazom. 
A könyv borítója igazán gyönyörű, de manapság már annyi igényes, szép borítóval lehet találkozni, hogy ez el is várható egy könyvtől.

Értékelésem: 5/5

Sophie Kinsella: Emlékszel rám?


Sophie Kinsella neve nem volt újdonság számomra. A Boltkóros sorozatát nagyon szeretem, szóval igazán nagy elvárásaim volt ezzel a könyvvel kapcsolatban is.
Természetesen nem csalódtam, végül is nem hiába az egyik kedvenc romantikus írónőm Kinsella.
A könyvre a Boltkóros sorozat után figyeltem fel, és az egyik kedvenc helyi antikváriumomban sikerült hozzájutnom.

A történet:

"A főhős egy huszonnégy éves, lófogú, csúnyácska lány, aki egy kollégáival töltött görbe este után hiába várja, hogy barátja érte jöjjön a zuhogó esőben és hazavigye. Taxiért tülekedve megcsúszik a vizes lépcsőn és elesik. Lexi másnap kórházi ágyon ébred, és azonnal távozni akar, hisz csak a fejét verte be egy kicsit a lépcsőn. A körülötte foglalatoskodó nővér hívja a kezelőorvost, aki elmondja, hogy öt napja, egy autóbaleset után került a kórházba: sajnos alaposan átlépte a megengedett sebességet. Lexi egyik képtelen furcsaságot a másik után tapasztalja: anyját idősebbnek látja, a saját tükörképén is megütközik, olyan az egész, mint egy lidérces álom. Főleg, amikor bebizonyítják, hogy 2004 helyett már 2007-et írunk, ő pedig már nem a padlóosztályon dolgozó egyik lány, hanem huszonnyolc éves osztályvezető, gyöngyfogsorral, bombázó alakkal és oldalán egy szívdöglesztő kinézetű, dúsgazdag férjjel. Vajon hogyan került a majdnem szegénységből ilyen mesebeli körülmények közé?"

Véleményem:

Hozza az írónő a szokásos formáját: egyszerű lány belecsöppen egy teljesen más életbe, a gazdagok kiváltságok világába. Természetesen nehéz a megszokás, ami sok-sok vicces és kedves jelenettel jár.
Egy másik oldalról mutatja be a gazdagok világát: eddigi általam olvasott köteteiben kiváltság, most azonban az árnyoldal is megmutatkozik. Hiába a csillogás és a pénz, ha alapvető emberi dolgok hiányoznak mondjuk egy párkapcsolatban.
Lexi tipikus Kinsella hősnő:) Ezért (vagy pont emiatt) nagyon szeretem a karakterét. Képes belátni a hibáit és belátni a felszín alá. Rájön, hogy az élete nem az a habos-babos rózsaszín álom, amibe belecsöppent, hanem ennél sokkal összetettebb. Az igyekezete, hogy megszeressék a régi barátai nagyon sok vicces és humoros eseményhez vezet; igazán jókat lehet nevetni rajta.
Az édesanyja és húga viszont pont az ellenkezője. Nem egy tipikus mintacsalád. A végén persze kiderül, hogy igen is sok múlott a családon, a család befolyásán és hibáin, hogy Lexi így viselkedett. 
Ericet sajnálom egy kicsit. Eleinte igazán kedves fickónak tűnt, már-már hajlok afelé, hogy szándékos "megutáltatás" történt az írónő által. Kicsit éles ez a váltás, de elfogadható. A végén úgy is mindig az történik, amire az olvasó vár, szóval mondjuk úgy egy kicsit manipulálva lettem:))

A könyv rendkívül szórakoztató, el lehet vonatkoztatni az olvasása közben a mindennapi gondoktól. Azért is szeretem Kinsella könyveit, mert nem kell rajtuk gondolkodni, egyszerűen csak sodródni kell az árral és eközben biztosított a szórakozás és a happy end. Egy strandon vagy utazás alatt tökéletes olvasmány. 

A borító különösen gyönyörű, a fordítás elmegy: láttam én már rosszabbat is. A szereplők szerethetőek, tényleg mindenki bele tudja élni magát a cselekménybe. Abszolút életszerű helyzeteket ábrázol (most tekintsünk el a hirtelen belecsöppent gazdagság tényétől) pl arrogáns főnök és munkatársak, elkényeztetett lázadó tinihugica stbstb

Bele lehet látni egy kis tanítás jelleget is, hogy nem minden a pénz meg stbstb, de én inkább mint pihentető olvasmány tekintenék rá.

Értékelésem: 5/5

Jaffa megjelenések

Itt a tavasz, nyílnak a virágok és nem tétlenkednek a kiadók sem.
A Jaffa Kiadó háza táján is nagy a sürgölődés, az utolsó simításokat végzik a hamarosan megjelenő könyveken.


Íme azon könyvek listája, amelyeket hamarosan megtalálhatunk a könyvesboltok polcain:

Feldmár András: Ébredések

Az Ébredések tehát az én credóm, ami szintén nem azért született, hogy a nézeteimet, a hitvallásomat a magadévá tedd, elhidd, másold vagy kövesd, hanem azért, hogy bátorítson és megerősítsen, hogy artikuláld, fogalmazd meg, mondd ki a saját credódat.
Amikor a gyerekek megtanulják, hogy mit szabad és mit nem szabad, hogy mit kell és mit nem kell tenniük, ezt a szülőktől, a tanároktól, a rokonságtól tanulják meg, explicit vagy implicit módon. Ez az a közeg, amelyben úszunk anélkül, hogy észrevennénk, hogy tulajdonképpen miben is vagyunk. Ez a helyi, provinciális, homogenizáló hipnózis a moralitás világa. De mindannyiunknak megvan a lehetőségünk arra, hogy felébredjünk, megvizsgáljuk a parancsolatokat, tilalmakat, muszájokat, és kialakítsuk saját individuális, a helyi moralitáson felül álló etikánkat. Más embereket csak arra lehet, arra szabad bátorítanunk, hogy ők is merjenek erre vállalkozni.
Megjelenés: 2012. 03. 26.



Bear Grylls: Istenek aranya

Bear Grylls első kalandregényében is hozza lélegzetelállító formáját! Az Istenek aranya a természet erőivel és csodáival való szembenézésről szól, ezúttal is az életben maradáshoz szükséges találékonyságé és a túlélsi technikáé a főszerep!
Beck Granger nagybátyjával, a híres antropológussal Kolumbiába érkezik, hogy részt vegyen El Dorado felkutatására induló expedíción. Kalandos útjuk során nem csupán a természettel, éhséggel és szomjúsággal kell megküzdeniük, de az őserdő indiánjaival is találkoznak. Beckről hamar kiderül, hogy a túlélő technikák avatt ismerője, és minden szorult helyzetből ki tudja rángatni barátait…
Megjelenés: 2012. 04. 06.



Soma Mamagésa: Tiszta szex

Soma Mamagésa legújabb kötetével példátlan bátorságú és őszinteségű könyvet vehet kezébe az olvasó! A szerző megdöbbentő merészséggel ír a szexualitásról saját tapasztalatai, saját szexuális története tükrében.
Gyógyító ez a könyv, gyógyítóbb, mint bármely szexualitásról szóló ismeretterjesztő írás, és a tanítás mellett felhőtlen szórakozást is ígér!

Megjelenés: 2012. 04. 17.



Jon Courtenay Grimwood: A száműzött angyal

Tovább bonyolódik a középkori Velence titkos történelme!
Miközben a bizánci és a német-római császár egymással hadakozik a városállam birtoklásáért, Velence sorsa három ember kezében van.
A frissen lovaggá ütött Sir Tychóéban, a gazdag és elkényeztetett Lady Giuliettáéban, és egy kolduslányéban, aki a sírból tért vissza, és Sir Tychóhoz hasonlóan nem bírja a napfényt...


Megjelenés: 2012. 04. 06.



Dr. Tóth Csaba: Paleolit orvoslás

Dr. Tóth Csaba nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy az egészségügy, a betegellátás rendszerébe a gyógyítás új szemléletmódjával utat törjön.
Úgy tűnhet, magányos harcos ő, ám nem így van. Komoly szövetségeseket tudhat maga mögött, az evolúciós orvoslást, a paleolit gyógyítást és azokat a krónikus betegeket, akik nem hajlandók beletörődni a jelenleg működő gyakorlat alapján megpecsételt sorsukba.
Dr. Tóth Csaba gondolkodva gyógyító orvos, munkájában hű marad ahhoz az ősi elvhez, miszerint a beteg java a legfőbb törvény.
Megjelenés: 2012. 04. 11.




Harlan Coben: Bűnösnek nyilvánítva

A világ szinte minden országában hihetetlen népszerűségnek örvendő Harlan Coben legújabb krimije rémisztően valóságos: az okostelefonok, a Facebook és a Google világa mindnyájunk számára ismerős, de félő, hogy aki elolvassa ezt a könyvet, az soha többé nem tud ugyanolyan szemmel nézni rájuk!

Megjelenés: 2012. 03. 19.


Ezen nemsokára megjelenő, illetve a nemrég megjelent könyvek közül különösen Bear Grylls és Jon Courtenay Grimwood könyve érdekel. 
Bear előző könyvéről A vadon törvényeiről már olvashattatok nálam. 
Grimwood könyve a Pusztító angyal, amely A bérgyilkosok trilógia első kötete elnyerte nálam 2011 legjobb olvasott könyve címet. 
A Bűnösnek nyilvánítva is érdekesen hangzik, mindenképp felfigyeltem rá, és még az is lehet, hogy majd egyszer egy könyvvásárlás alkalmával nem tudok ellenállni neki és bekerül a kosaramba.


Karen Marie Moning: Álom és valóság

A könyv a Tündérkrónikák sorozat 2. kötete. Az első teljesen elvarázsolt, szóval alig vártam már a folytatást. Szerencsére az egyik Kelly-s 2+2-es akcióban megszereztem mind a három kötetet, tehát nem volt más dolgom, mint a kezembe kapni és belefeledkezni. Gondolom nem kell mondanom hogy ezt is imádtam, mint az elsőt, sőt azt hiszem még egy kicsit jobban is.

A történet:


"Még csak néhány hét telt el azóta, hogy a sorozatunk első kötetéből megismert MacKayla Lane repülőgépe földet ért Dublinban, és az ír fővárosban máris fenekestül felfordult a világ. Mac erre alighanem csak annyit mondana: na és, az övé is felfordult, abban a pillanatban, amikor értesítették róla, hogy Írországban tanuló nővérének brutálisan megcsonkított holttestét megtalálták egy szeméttel borított sikátorban, Dublin északi részén. 
Macet attól fogva a bosszú élteti. Pártfogója, a titokzatos Jericho Barrons segíti őt abban, hogy az ősi tündérvilágba vezető misztikus nyomokat követve, eljusson Alina gyilkosáig. A nyomozás során megismeri a város ódon falai között nyüzsgő ijesztő árnyfigurákat, szörnyeket, gengsztereket és gonosz tündéreket, megtanul káromkodni, lopni, hazudni és ölni. Egyetlen rövid hónap alatt sikerül a város minden mágikus erővel bíró lényének a tyúkszemére lépnie. Egyre több veszély leselkedik rá, de szerencséjére Barrons mindig kéznél van, hogy kimentse ellenségei karmaiból. "

Véleményem:

És hogy miért imádtam ennyire ezt a kötetet? Ez igazán összetett dolog. Kezdve az írásmóddal egészen a cselekményig. De talán ami (illetve aki) miatt a legjobban szerettem, az nem más, mint V'lane. Na igen, V'lane. Nálam abszolút kedvenc a férfi szereplők közül. Sokkal, sokkal jobban szeretem, mint Barronst. Aki nagyon szimpatikus volt eleinte a titkaival és a csípős beszólásaival, de mostanra már kezdem megunni. Az örökös titkolózások, az hogy gyakorlatilag ostobának nézi Mac-et, valamint a féltékenykedése kezd már unalmas lenni. De mivel eleve V'lane-nek szurkolok, ezért annyira nem zavar, a Barrons körüli herce-hurca. 
Egyre több minden derül ki az Alina-rejtélyből, aminek nagyon örülök. Szépen felépített a cselekmény, jól lehet haladni és sodródni vele. Rowena és csapata nem valami szimpatikus, sőt... De úgy látom ezt az írónő akarja így beállítani:) Ezzel szemben a McKeltar család nagyon is kellemes társaság. 
Ha már Barronsról volt szó: A barlangos jelenetnél azért nagyon szurkoltam nekik, V'lane ide vagy oda:) De hát az írónő úgy látom nagyon szereti fokozni a kedélyeket és bizonytalanságban tartani az olvasót. 
Mac nagyon sokat változott, méghozzá előnyére. A kis fruskából egy éretten gondolkozó, kitartó és bátor lány lett. Tény és való, hogy a változásának sok köze van Barrons tanításához, de a jellembeli változása, amit pedig saját magától illetve a tragédia miatt ért el számottevőbb. Szeretem Mac karakterét.
Az éjszakai kirándulásai és a kis kutatásai izgalmasak. Imádom ezt a világot, annyira jó elmerülni benne. Egy percet sem lehet unatkozni, hisz mindig történik valami meghökkentő.

Értékelésem: 5/5

Darren Shan: Démontolvaj

Darren Shan Démonvilág sorozatának 2. kötete.

A történet:

Ebben a részben Kernel Fleck-kel (ez a sorozat komolyan ennyire idióta nevű főszereplő fiúkról fog szólni?:)) ismerkedhetünk meg.
Kernel egy átlagos tizenéves fiú, egy szerető családdal és egy furcsa képességgel megáldva. Kernel ugyanis titokzatos villogó gömböket lát. Hamar kiderül, hogy ő a különc, hiszen a környezetében senki se lát ilyen gömböket. Egy éjszaka aztán érdekes dolog történik: a gömbök megelevenednek. Másnap elkezdődnek a furcsaságok: egy kistesó, a szülők meglepő viselkedése, és végül a vidékre költözés. De Kernel itt is csak nehezen tud beilleszkedni. Egy vén boszorkány jóslata után, azonban feje tetejére áll a világa: egyszer csak megnyílik a kapu a Démonvilágba. A kisöccsét elrabolják, így nem marad más választása, mit utána megy az ismeretlen, vészjósló világba.

A véleményem:

Még mielőtt beindul igazán a cselekmény lehet érezni valami feszültséget a sorok mögött. Már ekkor lehet tudni, hogy borzongással teli események elé nézünk. Darren Shan ismét nem hazudtolja meg önmagát - hihetetlen történet, élénk (de még mennyire!) fantázia, és persze az elmaradhatatlan jó barátok, akik tűzön-vízen kitartanak egymás mellett.
Sokkal baljósabb az alaphangulata, mint az eddig általam olvasott Shan köteteknek. Nagyon hamar el lehet veszni benne, és nehéz letenni. Nem vagyok benne biztos, hogy való egy 10-13 éves gyereknek - pedig elméletileg ennek a korosztálynak íródott a könyv.
A démonvilág és maguk a démonok valami hihetetlenek. Ámulok és bámulok, el sem tudom képzelni, hogy hogy lehet ennyire kreatív valaki, hogy ezeket a lényeket így megalkotta.
Kernelt bírtam, mint úgy általában az összes főszereplőt a könyvekben. Helyén van az esze és a szíve. Amikor baj van, rá lehet számítani. 
Talán az egész könyvben a démonvilágban játszódó részek tetszettek. Szinte láttam magam előtt az egészet, mintha csak egy filmet néztem volna. Nagyon jó volt a világok közti utazás, alig vártam már, hogy milyen lesz a következő világ, ahová érkeznek hőseink. 
Végig volt egy olyan érzésem, hogy ez a könyv bár a sorozat 2. tagja, mégis az első kötet előtt játszódik. Úgy tűnik a gyanúm bebizonyosodott - apró kis elhintett mondatok utalnak arra, hogy ez mind időben előbb történik.
Jó volt Dervish-t is "újra" látni, de itt nekem még nem olyan szimpatikus, mint amilyen az első részben volt.
Vész herceget és a "bandája" továbbra is nagy kedvenc, komolyan mondom az egyik legviccesebb gonosz karakter, amivel eddig találkoztam. Annyira kiszámítható, és mégis meg tud lepni. Na meg amiket el tud gondolni:) Viszont a két csatlósa most se kedvenc, pláne ami ebben a könyvben történik velük.
Én megmondom őszintén teljesen meglepődtem, amikor kiderült, hogy ki a démontolvaj. Sejtettem, hogy rossz nyomon járnak, de erre nem számítottam. Bár így utólag belegondolva voltak elhintett jelek a történetben, de talán jó is így, jó volt meglepődni.
Szóval aki szereti a Vámpír Könyveket és Darren Shant az ne hagyja ki ezt a sorozatot, sorozatrészt sem.

Értékelés: 5/5

"Magical Template" designed by Blogger Buster